Válaszfal épitése:
- funkciónak megfelelő termékek beépitése a rendszer utasítás szerint.

Tetőtér beèpitès:
- megfelelő szigetelès beèpitèse;
- párazárás megfelelő helyen;
- tűzgátlás megléte és fontossága.

Válaszfal építése

A gipszkarton fal építése az egyik legnépszerűbb megoldás abban az esetben, ha további terekre szeretnénk felosztani a lakást. Előfordulnak olyan élethelyzetek, amikor a megoldás, a válaszfal. Bővül a család, nagyobb szobából két kisebbet szeretnénk kialakítani. Fontos, hogy az így kialakított szobák kellemesen lakható méretűek maradjanak, és a természetes fény is bejusson a helyiségbe. Mielőtt belevágunk, először azt kell eldönteni, miből szeretnénk felhúzni a válaszfalat. 

Sokunknak a gipszkarton jut elsőként eszébe, ami voltaképpen érthető, hiszen viszonylag kevés kosszal jár, meglehetősen könnyen kivitelezhető, ráadásul gyors is. Ami nem azt jelenti, hogy nem kell előre gondolkodni a fal vastagságán, a hangszigetelésen (a két réteg között), az esetleges ajtó helyén. Az első és legfontosabb lépés a megfelelő válaszfal elemek kiválasztása, melyek stabil ásványszerkezetűek, így hosszútávon nyújtanak megoldást a belső terek határolásához. Stabilitásuk mellett hangszigetelésük is kiváló. Az elemekből készített nagy stabilitású, állékony szerkezet rögzíthetőség szempontjából is jó választás, hiszen akár súlyosabb tárgyakat is elbír. A falazáshoz képest jóval gyorsabb és rugalmasabb megoldás, ami ráadásul kevesebb építési törmelékkel is jár. Könnyen méretre szabható és alakítható. Szerkezetéből adódóan könnyű a vezetékeket is elvezetni benne. Elektromos vezetékeket és szerelvényeket könnyű futtatni a gipszkartonban. Mérések szerint a gipszkarton élettanilag is jó hatással lehet az emberre: párás időben felveszi, míg száraz időben leadja a nedvességet, ezáltal a levegő páratartalmát sokkal inkább az optimális intervallumban tartja.

A válaszfalakat megfelelő szilárdságú és teherbírású fogadó szerkezetre kell építeni. Ez lehet alaptest, vasalt ajzat, födém vagy akár egy gerenda is. Az építést a fal helyének pontos kitűzésével kell kezdeni. A vékonyabb falaknak alig van hangszigetelő képességük. Ha a hangszigetelésre nagy hangsúlyt fektetünk kettős héjazatú, gipszkarton burkolólapok közé helyezett szigetelőanyagból álló, könnyű válaszfalat kell készítenünk.

Tetőtér beépítés

- megfelelő szigetelés beépítése:

A tető az épület külső burkolatának jelentős részét képezi. Emiatt, egy szigeteletlen tető esetében az épület teljes hőveszteségének akár 25%-a is jelen lehet. Hőszigeteléssel ez megakadályozható, a hőveszteség minimalizálható. Ezzel épületünk energiatakarékosabb lesz, ami alacsonyabb fűtésszámlákban köszön vissza. Ezenkívül a megfelelő hőszigeteléssel kizárhatjuk a nyári forróságot, és a téli hideget, azaz egész évben kellemes beltéri klímát alakíthatunk ki a tetőtérben. A nem éghető kőzetgyapot hőszigetelés továbbá növeli a ház tűzbiztonságát, és kiváló hangszigetelő tulajdonságának köszönhetően jelentősen csökkenti a nem kívánt zajok hatását.

Magastetők és padlásfödémek szigetelése

Családi házak tipikus tetőmegoldása az ún. magastető, ferdetető vagy sátortető - többféle elnevezés is létezik rá. A magastetők esetében padlástér alakul ki az épület legmagasabb szintjeként. A tetőterek szigetelésének köszönhetően ezeket a padlástereket élhetővé tehetjük, hiszen egy megfelelően hőszigetelt tető nyáron sem forrósodik fel, és a téli hónapokban is kellemes belső klímát biztosít. Emiatt a padlásterekben további helyiségek, hálószobák, hobbiszobák alakíthatóak ki, növelve ezzel a ház lakható helyiségeinek számát.

A tetőterek szigetelésének területei: a ferdetető esetében a szarufák feletti, a szarufák közötti és a szarufák alatti terület. A födém esetében pedig maga a padlásfödém. A szarufák feletti szigetelést elsősorban vagy az építkezéskor, vagy komolyabb, a cserepek cseréjével is járó tetőtéri felújításkor szokás alkalmazni. Utólagos hőszigeteléskor inkább a szarufák közötti és alatti hőszigetelés a szokványos. Fontos: a tetőtér szigetelésénél megfelelő párazáró rendszerről sem szabad megfeledkezni a későbbi nedvesedés, penészesedés elkerülése végett. A padlásfödém szigetelésével elérhetjük, hogy az épületen belül keletkező zajok ne terjedjenek át a padlástér alatti helyiségbe. A hangszigetelésen túl is fontos szerep jut a padlásfödém szigetelésének. Amennyiben ugyanis a tetőtér nincs beépítve, az alsóbb szintek kellemes lakóklímájának megteremtéséhez elengedhetetlen. a padlásfödém megfelelő hőszigetelése. - párazárás megfelelő helyen;

Mindenki szeretné elkerülni azokat a rettegett vizes foltokat a homlokzaton, a mennyezeten vagy a padlástérben, akár beázásról, akár páralecsapódásról van szó. Habár nem feltétlenül könnyű feladattal állunk szemben, a következők segítségével mégiscsak felvehetjük a harcot: egy lég- és párazáró réteggel, a födém jó hőszigetelésével, a megfelelő tetőfóliával, a padlástér átszellőztetésével és természetesen egy kiváló szakemberrel.

Már az elején érdemes leszögezni, hogy előre gondolkodással, tudatos tervezéssel és minőségi kivitelezéssel elkerülhető a páralecsapódás, erre pedig még inkább ösztönözhet az, ha tisztában vagyunk a következményekkel. Ha például nedvesség csapódik le a tetőfólia belső oldalán, visszacsöpöghet, ami rontja a hőszigetelés hőszigetelési képességét, arról nem is beszélve, hogy bepenészesedhet. Elrettentő példa lehet az is, ha a falat hirtelen vízfoltok kezdik díszíteni, vagy ha rövid időn belül a szarufákon penész és gomba jelenik meg a visszatérő nedvesség miatt. A páraproblémák megelőzésében most mi is segítünk, hogy az otthon valóban a gondtalan pihenés helyszíne lehessen.

Menjünk vissza egészen a páraproblémák gyökeréig - ami a valóságban van. Vannak olyan esetek, amikor a padlástér átszellőzését nem megfelelően alakítják ki. Megeshet például, hogy a homlokzati hőszigetelés készítésekor a szigetelést teljesen felzárják a tetőfóliához, és nem jön létre az alsó beszellőzés. Mindenképpen meg kell oldanunk, hogy a külső levegő be tudjon jutni a padlástérbe. De ha egyszer bejut a levegő, annak valahol távoznia is kell, különben nem valósul meg az átszellőzés. Mi lesz a megoldás? Alulról kell történnie a beszellőzésnek, felülről pedig a kiszellőzésnek, ezzel légáramlatot képezve és megelőzve, hogy a pára lecsapódjon a hideg felületen. Mindez jól hangzik, de sajnos sok esetben nem figyelnek az alsó beszellőzés kialakítására, pedig az ereszburkolatnál elhelyezett szellőzőszalag beépítése viszonylag egyszerűen kivitelezhető és költséghatékony módszer. Fontos, hogy a padlástér alsó beszellőzését ne keverjük össze a tetőfólia és a tetőcserép között kialakítandó átszellőztetett légréteg beszellőzésével. Beépítetlen padlástér esetén mindkettő kialakítását meg kell oldani!

tűzgátlás megléte és fontossága

A tűzvédelem az emberi élet és a vagyon védelmének érdekében a mai építészet egyik legfontosabb követelménye.

Ennek megfelelően egyre szigorúbb szabályozással kell szembenézni, akár aktív, akár passzív tűzvédelemről van szó. Utóbbi területen igen nagy szerepet vállalnak az épületszerkezetek, ezen belül is talán nem túlzás azt állítani, hogy a gipszes szerelt rendszerek élenjárók. 

A tűz terjedését és növekedési ütemét nagyban befolyásolja az, hogy milyen anyagokat választunk a belső burkolatok elkészítésére. A tűzterjedésre leginkább a burkolatok égési hőmérséklete és a lángterjedés van hatással. A belső falak és álmennyezetek anyagának megválasztása szintén komoly befolyásoló tényező annak ellenére, hogy általában nem ezek a szerkezetek az elsők, amelyek meggyulladnak. A megfelelő anyagválasztás elsősorban az épület fő közlekedési útvonalai mentén életbevágó, hiszen ha az ottani nagy felületeken a tűz gyorsan terjed, megakadályozhatja a menekülést.

Tűzszakaszhatár

Az épületen belüli tűzterjedést korlátozhatja a tűzszakaszok kialakítása. Szakaszhatár lehet tűzgátló födém vagy fal is. Ezek fő célja, hogy:

- megakadályozza a gyors tűzterjedést, ami csökkentené az épületből való kijutás esélyét,
- korlátozza a tűz növekedését, hogy az ne veszélyeztesse a környező embereket és épületeket.

A megfelelő szakaszhatárok kialakítása függ:

- az épület funkciójától és a tűzterhelésétől, amely a potenciális tüzek kialakulását és azok nagyságát, valamint a megfelelő kiürítést befolyásolja.
- Az emeletek számától és azok magasságától, amely az evakuálásra és a tűzoltók hatékony beavatkozására van hatással.

Az épületszerkezetek tűzgátló szerelt szerkezetek szempontjából legfontosabb tűzállósági teljesítmény jelölései

R – teherhordó képesség: a szerkezeti elemek azon képessége, hogy egy bizonyos ideig egy vagy több oldalukon fennálló meghatározott mechanikai igénybevétel mellett ellenállnak a tűz hatásának szerkezeti stabilitásuk bármilyen vesztesége nélkül.

E – integritás: az épületszerkezet elválasztó képessége, azaz az egyik oldalán tűznek kitett szerkezet a tűz hatásainak ellenáll anélkül, hogy a tűz a lángok vagy a forró gázok átjutása következtében átterjedne a másik oldalra, s azok vagy a tűznek ki nem tett felületen vagy a felülettel szomszédos bármely anyagon gyulladást okoznának.

I – szigetelés: az egyik oldalán tűzhatásnak kitett épületszerkezet azon képessége, hogy megakadályozza a jelentős hőátadás eredményeként létrejövő tüzet a tűz által eredetileg nem érintett oldalon.

K – tűzvédő képesség: fal és mennyezetburkolatok, valamint álmennyezetek azon képessége, amely a mögöttük/fölöttük lévő anyagnak egy bizonyos ideig védelmet biztosít tűzzel, szenesedéssel és más hőkárosodással szemben.